Get Adobe Flash player

Égési sérülések


Rövid leírás

Az égési sérülés olyan hőhatás által kiváltott bőrkárosodás, melynek során a testfelület különböző forró anyagokkal, például folyadékkal, gőzzel, gázzal vagy olvadt fémmel érintkezik. Az égési sérüléseket súlyosság és kiterjedés alapján egy négyfokú skála szerint osztályozzuk.



Tünetek

  • Az elsőfokú égési sérülés felületi bőrkárosodást jelent, mely a felhámot, azaz az epidermiszt érinti. Jellemző tünete a kipirosodott, feszes és sima bőr és az égés kiváltotta heves fájdalom. Legtipikusabb oka a túlzott napozás, illetve a szolárium nem megfelelő használata.


  • A másodfokú égésre a dermisz és az epidermisz nagyfokú, együttes érintettsége jellemző. A másodfokú égések lehetnek felületesek vagy mélyek. Az utóbbbiak a dermisz mindkét rétegét károsítják. Mindkét típus jelentős fájdalommal jár. A felületes égés felszíne nedves, melyen hólyagok képződnek. Az égett terület vöröses-rózsaszínű, nyomásra elfehéredő. Mély másodfokú sérülések esetén az égett bőrfelszín fehér színű és jellemzően hólyagos. A kipukkanó hólyagok megnedvesítik a sebet, mely fokozott fertőzésveszéllyel jár.

  • A harmadfokú égés károsítja a bőr mindhárom rétegét: az epidermiszt, a dermiszt és a szubkután kötőszöveti állományt. A sérült terület színe halvány vagy piszkosszürke, felülete pergamenszerű, elszenesedett, jellemző rá a szövetnekrózis. Mivel az égés következtében az idegvégződések elhalnak, ez a típusú sérülés nem jár fájdalommal.


  • A legsúlyosabbnak a negyedfokú égés tekintjük, amit elszenesedő égésnek is neveznek. Ennek felszíne azonos a harmadfokú égésével. Az égés végzetes rombolást okoz a kötőszöveten túl az érintett izmokban és csontokban is.




Okok és tünetek


Hőhatás

Égési sérülést okozhat napsugárzás, láng, magas hőmérsékletű folyadék, forró tárgy vagy robbanás is. A leggyakoribb hőhatás okozta baleset a napégés. Ez ugyan jellemzően csak a bőr felső rétegét érinti, mégis igen fájdalmas.

A lángok rendkívül komoly sérüléseket okozhatnak. Károsító hatásuk fokozottan jelentkezik, ha a testfelületet borító ruha szintén lángra kap.

A forró folyadékok általában felüleletes, másodfokú sérülést okoznak, de a leveshez és szószokhoz hasonló viszkózus folyadékok esetén súlyosabb, harmadfokú égés is előfordul.

A robbanás okozta égés többnyire a fedetlen kezeken és az arcon jelentkezik. Súlyossága egyenes arányban függ az epicentrumtól való távolságtól és a detonáció erejétől.


Kémiai ártalom

Ha az emberi bőrre sav vagy lúg kerül a beinduló termikus reakció hatására hő szabadul fel, mely égést okoz. Minél hosszabb ideig érintkezik a bőr a vegyszerrel, annál súlyosabb a kialakuló sérülés.



Elektromos sérülés

A testben hővé alakuló áram is okozhat égési sérülést. A bőrön az áram ki –és belépési helyén úgynevezett áramjegy alakul ki, melyet formája miatt “bikaszemnek” is neveznek. Az áramjegy közepén egy elszenesedett rész található, melyet egy vörös zónába zárt szürke gyűrű határol.



Mechanikus ártalom

A mechanikai égési sérülések csoportjába a súrlódás okozta hámsérülések tartoznak. Gyakorta előfordul sportolás közben a szőnyeggel vagy a kötéllel való dörzsőlődés következtében.



Diagnózis

A sérülés súlyosságának és kiterjedésének szakember általi felmérése elengedhetetlen a diagnózis felállításához. Míg a kisebb égési sebeknél külső jegyektől függ a sérülés besorolása, a nagyobbaknál a Wallace-féle 9-es szabályt követjük. Eszerint a test felületének 9%-át teszi ki a fej, egy felső végtag, a törzs elülső, vagy a hátsó felszíne. Egy alsó végtag kétszer 9%-nak számít, a gáttájék és a tenyér 1-1%-ot tesz ki. Gyermekek esetében a fej 18%-nak, a törzs elülső vagy hátsó felszíne 27%-nak számít.



Kezelés

Első lépésként fojtsuk el az égést, hogy ezáltal elejét vegyük a további károsodásnak. Az égett bőrfelületen alkalmazzunk hideg folyóvizes hűtést legalább 15-30 percen keresztül. Ez leállítja a hő továbbterjedését a szövetekben. Nagy kiterjedésű sérülés esetén zuhanyozzunk hideg vízzel vagy vegyünk kádfürdőt. Cselekedjünk azonnal, mert a hűtés csak az első húsz percben előzi meg a további szövetkárosodás, ezt követően csupán fájdalom csillaptó hatású. Sok hasznosnak tartott háziszer, mint például a tejföl vagy a zsír, kifejezetten kártékony, mert tárolja a hőt és elősegíti a fertőzések kialakulását.

Enyhe, első fokú égéseknél a bőr kiszárad. Ennek legatékonyabb ellenszerét a hidratáló krémek jelentik, melyek védenek a hámlástól és a berepedezéstől is. Másodfokú égések esetén a sérült bőrfelületen hólyagok képződnek. A hólyagokat indokolt esetben ki lehet fakasztani, de fontos, hogy ez steril körülmények között, szakember keze által történjen.

A sebellátás részét képezi a rendszeresen cserélt, steril kötszer alkalmazása is. A steril gézlap naponta kétszer cserélendő. A modernebb hydrokolloid kötszer használata számos előnnyel jár: ritkábban kell cserélni, eltávolítása nem fájdalmas és a sebgyógyulás gyorsabb általa. A kínzó fájdalmat gyógyszertárakban recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal mérsékelhetjük.

Súlyos és nagy kiterjedésű sérülések esetén elsődleges fontosságú a véna biztostása, valamint a folyadék megfelelő pótlása és a seb ellátása. A sebváladék rengeteg ásványi anyagot és fehérjét tartalmaz. Nagymértékű vesztése a testet súlyos következményekkel fenyegeti: a vérkeringés összeomolhat és ennek következményeként a szervezet sokkos állapotba kerülhet. Nagyon fontos, hogy a sérült infúzión keresztül fehérjét és folyadékot kapjon, amivel a kritikus állapot megelőzhető. Az elhalt szövetek pótlása bőrátültetéssel történik. Ehhez gyakran több műtéti beavatkozás szükséges. A bőr a test elsődleges védelmi vonalát jelenti a fertőzések ellen, sérülése esetén antibiotikus kezelés alkalmazandó.



Gyógyulási esélyek

A gyógyulás idő általában egy hét az elsőfokú égési sérülések esetén. Az enyhébb másodfokú égések sebe ennél hosszabban, két héten belül gyógyul, tartós hegek jellemzően nem alakulnak ki. A mély típusú másod- és a harmadfokú égési sérülés esetén a felépülés 3-4 hetet vesz igénybe. Különösen súlyos, légutakat is érintő sérülések esetén a beteget intenzív osztályon kezelik, és szükséges esetén lélegeztető gépre kapcsolják. Ha a sérülés nagymértékű, akkor indokolt már a rehabilitáció korai szakaszában a kezelésbe gyógytornászt is bevonni, ugyanis a fertőzésveszély mellett a legnagyobb rizikót ugyanis a zsugorodó hegek jelentik. Ha a hegek ízületek felett helyezkednek el, akkor korlátozzák azok mozgásszabadságát. A mozgáshiány és a hegesedés megnehezíti a gyógyulást. A felépülés folyamatában fontos szerepet játszik az együttműködő, támogató család.



Hasznos tudnivalók

Azonnal forduljon orvoshoz, ha a sérülés mérete nagyobb, mint a beteg tenyere, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az másodfokúnál súlyosabb. Nagyon fontos, hogy amíg megérkeznek a mentők folyó vízzel hűtse a sebet és a kiszáradás megelőzésére itassa a sérültet. Késedelem nélkül égési centrumba kell juttatni a beteget, ha másodfokú égési sérülést szenvedett a testfelszín több, mint 25%-án, illetve, ha a testfelület 20% égett meg, de az érintett 10 évnél fiatalabb gyermek vagy 45 évnél idősebb felnőtt, mivel az ő folyadékháztartásuk labilisabb. Az égési centrumba való szállítás akkor is indokolt, ha a harmadfokú sérülés a testfelszín 10%-át érintette, illetve, ha jelentős égési sérülés található az arcon, a nemi szervek tájékán, a kezeken, a lábakon, a kéz- és a lábujjakon, vagy ha az égés a légutakat is érintette. Az égési centrumok speciális kezelést nyújtanak, mely nélkül a beteg felépülési esélyei romlanak. Súlyos égési sérülés esetén a beteg érdekében még akkor is az égési centrumot válassza, ha az általános kórház közelebb van a baleset helyszínéhez.